Ha eljön majd a nap, ti ne gyászoljatok

Én mindig itt leszek, mindig közel leszek.
Megtaláltok nap nyugtakor,
a vízimadár esti repülésében,
Egy galamb szárny-suhogásában,
s egy bagoly huhogásában.

Én itt leszek közel. Őrt állok az erdő csendje fölött és
Álmotok felett is őrködöm.
Ha érezni akartok engem, lépjetek ki a természetbe,
És álljatok meg valahol a csendben. Fák szelíd neszében,
a suttogó nád halk zenéjében engem meghallotok.

Mosolyogjatok egy virágra, egy pillangóra, egy kis madárra,
Egy pislogó csillagra a messzi láthatáron,
Míg az estnek árnya köröttetek lassan bezárul.
Csak mosolyogjatok, és én az öröklét ragyogásában
Visszamosolygok rátok."

Wass Albert